Címlap
FIGYELEM!
  • EU e-Privacy Directive

    This website uses cookies to manage authentication, navigation, and other functions. By using our website, you agree that we can place these types of cookies on your device.

    View Privacy Policy

Tulipán Óvoda ünnepélyes átadása

 

 

Kedves Vámosgyörkiek!

 

Örömmel tudatom mindenkivel, hogy a Tulipán Óvoda felújítása sikeresen befejeződött.

Köszönöm Vámosgyörk régi és új polgármesterének –Toma Istvánnak és Gedei Zoltánnak, valamint Vámosgyörk Község Önkormányzata képviselő- testületének, hogy ebben a válságos időben vállalták a pályázat megvalósításához szükséges önrész előteremtését. Külön köszönet az óvodaudvaron belüli két járdaszakasz elkészítéséért.

Jó szívvel gondolunk Szedmák Szilvia képviselő asszonyra is a felújítást illetően, hiszen 4 havi tiszteletdíjának önzetlen felajánlásával valósult meg a rámpától a Rákóczi utcai kapuig vezető, térkő burkolattal ellátott járdaszakasz elkészítése.

Ismételten elismeréssel adózunk Révai Jenőnek is, aki 6 darab tujával ajándékozta meg óvodánkat.

Hálás köszönetemet szeretném kifejezni kolléganőimnek, munkatársaimnak, hogy az elmúlt félév viszontagságai ellenére pozitív hozzáállásuk töretlen maradt, és segítették az óvodai élet zavartalanságát, és szünet után a minél előbbi helyreállítást.

Hálával tartozom az óvodás kisgyermekek szüleinek, hozzátartozóinak is azért, hogy a hosszúra nyúló nyári szünetben magukra vállalták a gyermekfelügyelet gondját, ezzel segítve az épület felújítási munkálatainak zavartalanságát.

A szülők önzetlen anyagi-és fizikai támogatása által valósult meg a Rákóczi utcai kerítés felújítása. A kerítésbontásban részt vevő apukák: Horváth István, Szankó István, László George, Czabán László, Sivák Gábor, Sivák Szabolcs, Békei István, Varga Tamás. Juhász Józsefnek köszönhetően a kiskapu nagyon jól használható és zárható lett.

A kerítés újjáépítésének időszakában a polgárőrség tagjai őrizték az óvoda vagyonát. Elismerésem érte!

A projektzáró ünnepség sikere is sokak nevéhez fűződik. Tóth Attila finom szendvicsei, a szülők és az óvodai dolgozók által készített házi sütemények emelték a rendezvény színvonalát.

NAGY DOLOG MENT ITT VÉGBE VÁMOSGYÖRKIEK!

Az összefogásért, a közös akarásért, a toleranciáért, empátiáért cserébe engedjék meg, hogy óvónőhöz méltóan egy mesével ajándékozzam meg Önöket.

 

 

A Tulipán újjászületése

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy település, melynek lakói nagyon szerették a virágokat. Különösen a tulipánokat. Hogy ezt mindenki más tudtára adhassák, elhatározták, falujuk címerébe is ezt a motívumot rajzolják. A szívből kinövő három tulipán, azóta is jelképül szolgál.

A község lakói szerényen éltek, s több- kevesebb sikerrel, megpróbálták okosan beosztani saját és közös jövedelmüket. A gyermekek rendszeresen jártak óvodába, iskolába, ám ezt a fajta szorgalmat sajnos nem mérték jutalom forinttal. Így továbbra sem jutott pénz az intézmények felújítására, bár folyamatosan romló állapotuk megkívánta volna.

Keresték- kutatták a megoldás kulcsát a derék atyafiak, míg egy szép nap reggelén a polgármester megtalálta azt. A megoldás ott kacsingatott huncutul a számítógép monitorján. Kék színű zászlóban sárga csillagok garantálták- nem csalás, nem ámítás- az óvoda csodálatos változáson mehet keresztül, ha kiáll jó néhány próbát. No nem hármat, mint a szerencsét próbáló legény a régi világban, hanem legalább harminchármat. A polgármester menten ábrándozásba kezdett, s már- már valóságnak tetszett, amit szült képzelete. Kedves tulipánja- óvodája- kopottsága néhány másodperc alatt veszett homályba.

Mikor ábrándozása alábbhagyott, kinyomtatta a pályázati dokumentumot. Majd sűrű telefonálások közepette bevonta az illetékeseket elképzeléseibe. Óvodavezetője, jegyzője, képviselő- testülete egy emberként segítette.  A reményteljes hír futótűzként terjedt.

Így vette kezdetét ez az igaz mese.

Ahogy a futótűz lassan csillapodott, úgy kapott erőre egyre sebesebben a falut felborzoló fergeteg.  Kezdetét vette a végkifejletet garantáló, nagy összefogást igénylő, mindent megmozgató sürgés-forgás.

Teltek- múltak napok, hetek, mire a pályázat tökéletesre kerekedett, s elindult önálló élete útján. Még több nap és hét izgalmas várakozás után megszületett a hőn áhított bíráló bizottsági döntés: nem hagyják a vámosgyörki Tulipánt tönkremenni! Támogatják újjászületését, had hirdesse tovább nemes eszmeiségét.

-  A Tulipán Óvoda megnyerte a pályázatot! – süvítette a hírt megállíthatatlanul a virgonc őszi szél. Végigszaladt a község minden utcáján, s aki nem került útjába, annak rálehelte ablakára, ajtójára.

- „Mennyi rengeteg pénz! Ugyan mi mindenre lesz majd elég? Lássuk csak, ha én osztanám be, mire költeném?” - okoskodott a falu apraja- nagyja. Na nem csak e héhány napban, hanem a következő hónapokban is ez adta meg a beszélgetések fonalát.

Miközben a nép így szövögette álmát, tervezgette az óvoda sorsát, a polgármester úr átadta utódjának szívének oly kedves faluját. Nyugdíjba vonulása nem jelentette a teljes elzárkózást, hiszen Tulipánja sorsát ablakából kihajolva szemlélhette tovább. A frissen választott polgármesternek sem volt könnyű dolga, mint burjánzó vadrózsa, úgy szaporodott feladata. A csatában nem maradt magára, a megújult képviselő-testület példásan osztozott bajában. Így történt, hogy egy- kettőre kulcsfontosságú lépésben döntöttek Tulipánjuk ügyében. Mit tettek? Kertészt kerestek. Olyan szakember megtalálása volt a cél, ki az építkezés alatt soha nem henyél. A papíron megtervezett kivételes virágot hozzáértésével lelkiismeretesen gondozza, formálja. Kihirdették nyomban, azt a kivitelezőt választják, aki megérti és megérzi e kivételes Tulipán minden rezdülését, s legnagyobb pompájában bontakoztatja ki. Jöttek is a kertészek egymás után sorba, hozzáértésükkel nem is volt baj. A honatyáknak nem volt könnyű dolga.  Gondosan válogattak, s nagyon jól választottak. Aki nem hiszi, nem kell sokat utána járnia, hiszen döntésük bizonyítéka az elénk táruló harmónia. A teljes valójában előttünk álló, kívül- belül újjászületett Tulipán Óvoda.

A mese végén már csak azt kívánom magunknak, sok örömünket leljük a következő években ebben a szép oviban. Vigyázzunk rája, mint a tulipánra, hiszen a gondoskodást minden virág meghálálja.

 

Ferenczné Laska Erika

óvodavezető

Az átadóm készült fényképek ide kattintva megtekinthetők.

Végezetül néhány kép a régi és a megújult óvodáról: