Hírek
A BEL- ÉS KÜLTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE 2019
A GYÖNGYÖSI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓJA
A BEL- ÉS KÜLTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE
Az elmúlt években a tavaszi munkákkal összefüggésben - többek között a lakosság széleskörű tájékoztatásának köszönhetően - Kirendeltségünk területén a tűzesetek száma csökkent, és nem történt jelentősebb kiterjedésű káreset.
Azonban, az elmúlt napokban a bel- és külterületi gaz és kerti hulladék égetés miatt megnövekedett a tűzesetek száma. Hatóságunk valamennyi esetben felhívta a terület tulajdonosának a figyelmét az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) bel-, és külterületi égetéssel kapcsolatos szabályainak betartására, illetve a külterületi ingatlanok vonatkozásában hatósági eljárást indított, mely bírsággal zárult.
Az OTSZ alapvetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingatlanok esetében.
Az anyagi javakat is veszélyeztető belterületi és nagy kiterjedésű külterületi tűzesetek megelőzése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi jogszabályokat!
Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendelete szerinti időpontokban és feltételekkel lehetséges.
Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfelelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”.
Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
- a) a kérelmező nevét és címét,
- b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
- c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
- d) az irányított égetés indokát,
- e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
- f) az égetés folyamatának pontos leírását,
- g) az égetést végző személyek nevét, címét,
- h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
- i) a tűz tovább terjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
- j) a helyszínen biztosított, a tűz tovább terjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
Az illetékkel ellátott kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (jelen esetben a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)
Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”. Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
Figyelje a katasztrófavédelem honlapját! Amennyiben az adott területen tűzgyújtási tilalom került elrendelésre, abban az esetben tilos irányított égetés végzése, a szabadban történő tűzgyújtás az erdők területén!
A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók
GYÖNGYÖSI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG
Tisztelt Lakosság!
Önök közül bizonyára sokan hallották, hogy a Gyöngyösi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság működési területéhez tartozó egyik településen tűzoltás közben a tűzzel érintett ingatlanokon tárolt propán-bután (a továbbiakban: PB) és egyéb ipari gázpalackok közül több felhasadt, felrobbant. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy az események nem vezettek tragédiához, és az ott élőket, a mentési munkálatokban résztvevő tűzoltókat, rendőröket, gáz- és elektromos szolgáltatók szakembereit és a polgárőröket nem érte baleset. A hasonló káresetek megelőzése érdekében állítottuk össze Önöknek az alábbi tájékoztatót.
A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók
Jelenleg is nagy számban van a lakosság tulajdonában, használatában PB és ipari gázpalack, melyek ugyan önmagukban nem, de nem megfelelő használat és tárolás esetén komoly kockázati tényezőt jelent a közösség számára.
Egy tűz hatásának kitett PB palackban a nyomás folyamatosan nő, mely hatására a palack több darabra szakadva hatalmas robajjal felrobbanhat, miközben a környezetében lévő éghető anyagokat meggyújtja, valamint a robbanás következtében létrejövő túlnyomás az épület szerkezeteket károsítja és törmeléket szór szét. A hőhatására beinduló folyamat a palack visszahűtésével megállítható.
Az ipari gázpalackok közül a lakosság körében leginkább az oxigén és az acetilén palackok fordulnak elő.
Az oxigén nem éghető, de az égést táplálja. A tűz hőhatására a palackban a nyomás emelkedik, emiatt az felhasadhat, és a kiszabaduló oxigén tovább fokozza a tüzet. Az oxigén az olajjal, zsírral, stb. - még az ezekkel átitatott textíliákkal is - hevesen reagál, a károsodott palack környezetében lévő éghető anyagok könnyen lángra lobbanhatnak.
Az acetilén rendkívül gyúlékony, robbanásveszélyes, levegőnél könnyebb gáz. Tűz hőhatására a palackban az acetilén önbomlása következik be, ami nyomásnövekedéssel járó folyamat, ezért robbanáshoz vezethet. Ha a palack felmelegedése nem akadályozható meg, és beindul a bomlási folyamat, az már nem fordítható vissza. A robbanás - a folyamatos vízzel történő hűtés mellett - a palackköpeny kilyukasztásával, ezáltal a fokozódó nyomás megszüntetésével akadályozható meg.
Mindenki számára fontos lenne megvizsgálni, hogy milyen mennyiségben szükséges a fenti típusú palackok tartása a ház körül, mennyi fedezi az igényeket! A már nem használt, szükségtelenné vált gázpalackokat a tulajdonosok ne tárolják tovább ingatlanjaik területén, hanem azokat értékesítve, veszélytelenítve, újrahasznosításra leadva váljanak meg tőle! Nem szabad elfelejteni, hogy az elkövetett mulasztásokkal nem csak önmagukat, családjukat, hanem a szomszédjaikat és a segítségünkre siető szakembereket is veszélybe sodorhatják.
Bővebben: A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók
Katasztrófavédelmi felhívás
A GYÖNGYÖSI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓJA
A szén-monoxid mérgezések, A kéménytüzek és a lakás tüzek megelőzésére
Az elmúlt években megnőtt azon háztartások száma, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, valamint nagyon sok háztartásban a használati melegvizet átfolyós rendszerű gázüzemű berendezéssel biztosítják. Többek között ennek is következménye, hogy megszaporodtak a tüzelő, fűtő berendezésekkel kapcsolatos káresetek, CO mérgezések. A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral, súlyos, esetleg halálos sérülésekkel járó lakástüzek alakulhatnak ki, pedig ezek nagy része megelőzhető lenne.
A szén-monoxid veszélyei
A fűtési szezon kezdetével növekszik a szén-monoxid mérgezés veszélye. Az egész évben használt gázüzemű átfolyós vízmelegítők, bojlerek, és az időszakosan használt fatüzelésű kályhák, kandallók karbantartásának elmulasztása esetén ez a kockázat egyre nő.
A szén-monoxid mérgezést kiváltó okok lehetnek
- a tüzelő, fűtő, és egyéb berendezések helytelen használata,
- nem kellően tömített kazán, kályha, kandalló, füstcső,
- elszennyeződött „átfolyós” vízmelegítő,
- a karbantartás és ellenőrzés hiánya,
- a helyiségek nem megfelelő szellőztetése.
