Vámosgyörk község weboldala

Hírek

A BEL- ÉS KÜLTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE 2019

A GYÖNGYÖSI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓJA

 

 

A BEL- ÉS KÜLTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE

 

Az elmúlt években a tavaszi munkákkal összefüggésben - többek között a lakosság széleskörű tájékoztatásának köszönhetően - Kirendeltségünk területén a tűzesetek száma csökkent, és nem történt jelentősebb kiterjedésű káreset.

Azonban, az elmúlt napokban a bel- és külterületi gaz és kerti hulladék égetés miatt megnövekedett a tűzesetek száma. Hatóságunk valamennyi esetben felhívta a terület tulajdonosának a figyelmét az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) bel-, és külterületi égetéssel kapcsolatos szabályainak betartására, illetve a külterületi ingatlanok vonatkozásában hatósági eljárást indított, mely bírsággal zárult.

Az OTSZ alapvetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingatlanok esetében.

Az anyagi javakat is veszélyeztető belterületi és nagy kiterjedésű külterületi tűzesetek megelőzése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi jogszabályokat!

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendelete szerinti időpontokban és feltételekkel lehetséges.

Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfelelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a) a kérelmező nevét és címét,
  2. b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
  3. c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
  4. d) az irányított égetés indokát,
  5. e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
  6. f) az égetés folyamatának pontos leírását,
  7. g) az égetést végző személyek nevét, címét,
  8. h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
  9. i) a tűz tovább terjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
  10. j) a helyszínen biztosított, a tűz tovább terjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az illetékkel ellátott kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (jelen esetben a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”. Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Figyelje a katasztrófavédelem honlapját! Amennyiben az adott területen tűzgyújtási tilalom került elrendelésre, abban az esetben tilos irányított égetés végzése, a szabadban történő tűzgyújtás az erdők területén!

 

A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók

 

 

 

GYÖNGYÖSI  KATASZTRÓFAVÉDELMI  KIRENDELTSÉG

 

 

 

Tisztelt Lakosság!

 

Önök közül bizonyára sokan hallották, hogy a Gyöngyösi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság működési területéhez tartozó egyik településen tűzoltás közben a tűzzel érintett ingatlanokon tárolt propán-bután (a továbbiakban: PB) és egyéb ipari gázpalackok közül több felhasadt, felrobbant. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy az események nem vezettek tragédiához, és az ott élőket, a mentési munkálatokban résztvevő tűzoltókat, rendőröket, gáz- és elektromos szolgáltatók szakembereit és a polgárőröket nem érte baleset. A hasonló káresetek megelőzése érdekében állítottuk össze Önöknek az alábbi tájékoztatót.

 

 

A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók

 

Jelenleg is nagy számban van a lakosság tulajdonában, használatában PB és ipari gázpalack, melyek ugyan önmagukban nem, de nem megfelelő használat és tárolás esetén komoly kockázati tényezőt jelent a közösség számára.

Egy tűz hatásának kitett PB palackban a nyomás folyamatosan nő, mely hatására a palack több darabra szakadva hatalmas robajjal felrobbanhat, miközben a környezetében lévő éghető anyagokat meggyújtja, valamint a robbanás következtében létrejövő túlnyomás az épület szerkezeteket károsítja és törmeléket szór szét. A hőhatására beinduló folyamat a palack visszahűtésével megállítható.

Az ipari gázpalackok közül a lakosság körében leginkább az oxigén és az acetilén palackok fordulnak elő.

Az oxigén nem éghető, de az égést táplálja. A tűz hőhatására a palackban a nyomás emelkedik, emiatt az felhasadhat, és a kiszabaduló oxigén tovább fokozza a tüzet. Az oxigén az olajjal, zsírral, stb. - még az ezekkel átitatott textíliákkal is - hevesen reagál, a károsodott palack környezetében lévő éghető anyagok könnyen lángra lobbanhatnak.

Az acetilén rendkívül gyúlékony, robbanásveszélyes, levegőnél könnyebb gáz. Tűz hőhatására a palackban az acetilén önbomlása következik be, ami nyomásnövekedéssel járó folyamat, ezért robbanáshoz vezethet. Ha a palack felmelegedése nem akadályozható meg, és beindul a bomlási folyamat, az már nem fordítható vissza. A robbanás - a folyamatos vízzel történő hűtés mellett - a palackköpeny kilyukasztásával, ezáltal a fokozódó nyomás megszüntetésével akadályozható meg.

 

Mindenki számára fontos lenne megvizsgálni, hogy milyen mennyiségben szükséges a fenti típusú palackok tartása a ház körül, mennyi fedezi az igényeket! A már nem használt, szükségtelenné vált gázpalackokat a tulajdonosok ne tárolják tovább ingatlanjaik területén, hanem azokat értékesítve, veszélytelenítve, újrahasznosításra leadva váljanak meg tőle! Nem szabad elfelejteni, hogy az elkövetett mulasztásokkal nem csak önmagukat, családjukat, hanem a szomszédjaikat és a segítségünkre siető szakembereket is veszélybe sodorhatják.

Bővebben: A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók